Zsidó származású színész, főiskolai tanár.

Básti Lajos, született: Berger, névváltoztatások: Beregi (1934), Básthy (1936), Básti (1942) (Keszthely, 1911. november 17. – Budapest, 1977. június 1.) Kossuth-díjas magyar színész, főiskolai tanár. Őt tartják a 20. század egyik legszebben beszélő magyar színészének.

Apja Berger Rezső rövidáru-kereskedő, anyja Fuchs Emma volt. 1949-ben vette feleségül Ferrari Violetta (1930-2014) színésznőt, 1954-ben váltak el. Második felesége Zolnay Zsuzsa (1932–2011), Jászai Mari és Aase-díjas színésznő, akivel 1956. október 5-én házasodtak össze, és aki a főiskolán tanítványa volt. Básti Lajos egyetlen rendezésében, Barta Lajos Szerelem című darabjában szerepet is kapott. Az 1955. március 3-án tartott főiskolai vizsgaelőadás további szereplői voltak: Sütő Irén, Schubert Éva, Korompai Vali, Horváth József, Horváth Gyula, Iványi József. Lánya, Básti Juli, napjaink meghatározó, Kossuth-díjas művésze. A család évtizedekig a XII. kerületi Bürök utcában lakott.

Elemi- és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1935-ben szerzett diplomát a Színművészeti Főiskolán. Ezután Bárdos Artúr Belvárosi Színházában kezdte pályafutását, 1937-ben szerződött a Vígszínházba, ahol a zsidótörvények miatt 1939-40-ben már alig kapott szerepet. 1941-ben még játszott a Magyar és az Andrássy Színházban, de azután a háború végéig nem szerepelhetett színpadon. Egy ideig Londonban tartózkodott, mivel londoni karriert is keresett. Noël Cowarddal is találkozott és Pressburger Imre, Mikes György a barátja volt, de meglepetést okozott, mert inkább visszatért Budapestre. Két munkaszolgálat között könyvkiadással és írással foglalkozott.

1945 után a Nemzeti Színház meghatározó művésze. Másfél évtizedig játszotta Gellért Endre klasszikus rendezésében Ádám szerepét Madách Imre Az ember tragédiája című drámájában. Szerepéről könyvet is írt Mire gondolsz, Ádám? címmel (1962). 1968–1972 között a Vígszínház tagjaként Arthur Miller Alku című színművének főszereplőjeként aratott sikert. Visszatérve a Nemzetibe, egyik utolsó nagy alakítása a Lear király (Shakespeare) címszerepe volt. A különösen szép orgánumú Básti fiatalkorában énekes-bonviván szerepekben is bemutatkozott. Később egyik legjelentékenyebb szerepe lett a My Fair Lady musicalben Higgins tanár.

1976-ban tüdőrákot diagnosztizáltak nála, később meg is operálták. A műtét után is vállalt színpadi szerepet, valamint eljátszotta még Torma Gedeon szerepét az "Abigél" című, Zsurzs Éva által rendezett televíziós sorozatban.

Számos filmszerepe közül emlékezetes a Föltámadott a tenger (1953) – Kossuth megformálásával; Merénylet (1959), Katonazene (1961); Nappali sötétség (1963), A kőszívű ember fiai (1964); Butaságom története (1965, Ruttkai Évával); Egy magyar nábob – Kárpáthy Zoltán (1966) – valamint sok televíziós film.

Kiváló versmondó volt, különösen Arany János balladáival aratott sikert, de a Nagyidai cigányok rádiós változatának narrátoraként is emlékezeteset alkotott. Több verslemeze jelent meg. 1952–1960 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt. 

Forrás: Wikipédia